Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2. MIFÉLE „NÖVÉNYEK” VAGYUNK?

2014.03.11

TERMÉSZETES VÁGYAINK ÉS REMÉNYEINK

                    „Szeretném, ha szeretnének” - mindenáron

Fénykép

 Ön szeretetre méltó?

Igen, miért is ne lenne az.  Kimutatja ön az érzelmeit?  Nem kell hozzáértőnek lenni, hogy észrevegyük a körülöttünk élők – és mi magunk is - mennyire jól palástolják valódi érzéseiket, érzelmeiket.

Játékos kedvemben, rendkívüli módon, jegyről jegyre most növényekkel  példázva mutatom be, miféle “növények” is vagyunk, rámutatva a  hasonlóságra …bántó és ártó szándék nélkül.

 

2.MIFÉLE „NÖVÉNYEK” VAGYUNK?

Észrevette már, hogy a természet, benne a növények is az emberhez hasonlóan lázadnak néha?  Ráadásul nekik, mármint a növényeknek, az általunk okozott  katasztrófákat saját erejükből kell túlélni. És túl is élik! Gyökeret eresztenek, és a végsőkig alkalmazkodnak az időjárás viszontagságaihoz, már amennyire engedjük nekik. És mi?!

Tanuljuk meg a növényektől akár a túlélést is!  

 

Nézzük mindezt jegyről jegyre!

 

KOS: szúrnak, csípnek a növényi példák. Konkrétan a szulák, valamint a tüskés bokor jelenti a “túlélést”, természetesen a növekedést! A szulák, mint növény meredek lejtőkön jól megél. Laza homokos talajon bő „termést” hoz. Nem vízigényes, így öntözést nem kíván. Ide sorolható még a rekettye, ami  június-júliusban nyílik.

Emberben ”élettere” a meredek helyzet. Igazi képességeit a mások számára túl kritikus, vagy éppen rizikós faktorban - rendőr, sebészorvos, stb. - kiválóan érvényesíti. A puha, laza talajon „menetel”, tűzön-vízen, amíg a feje kilátszik : katona, anyagbeszerző, üzletkötő, pl. Akár egy flakon víz is elég neki, be tudja osztani és kitart addig, ameddig a célját el nem éri. Ha úgy tetszik, gazdaságosan bánik az üzemanyaggal: taxis, kamionos, pl. A  hozzájuk „idomult” növények kiváló „tanári” GPS-ek a túlélésükhöz.

 

BIKA: bő hozamú növényei  a rózsa, az ibolya és a pipacs, vagyis a „bőség” adja meg az alaphangot. A fa tekintetében egyet emelek ki, ez a ciprusfa. Szinte mindenütt megél, ahol van elég víz és talaj. Fajai megtalálhatók minden trópusi és szubtrópusi területen, emellett benyomulnak az északi és a déli mérsékelt égövbe is – délen a Földközi tengertől egészen Új-Zélandig és vissza... 

 Ezek az emberek látványos kasztot képviselnek az emberi hierarchiában, „elemében” vannak a Föld melegebb vidékein: fölművelők, pl. Örökkévalónak, elpusztíthatatlannak tartják magukat: pénzügyi szakemberek pl. Emberként is lehet mutatós, bár egyik tüskés, a  másik a bőséges búzatáblában virít, nem téveszthetők össze más embertípussal – ami jár, az jár - ezt vallják magukról! Kiváló kézműves iparosok, kereskedők, és bankárok.

 

IKREK: a szétágazókat szereti, mint a mirtusz, a levendula virága, fa tekintetében a dió és a mogyoró. A napos, meleg, védett helyen érzi jól magát, ahol sokáig elélhet. Jól tűri a szárazságot is, igaz nagy melegben igényli az öntözést, amúgy nem kíván különösebb gondozást...

Mint emberek, igazán nem tudni az év melyik szakában, mikor is vannak elemében. Jobbára augusztustól októberig erőteljesen jelen vannak az élet színpadán. A mogyoró esetében magas, sudár emberré nő: bolti eladó pl. A  szép, egyenes tartás karaktert ad – gyümölcse igen kellemes – emberként ízesen beszélő, igényli az “öntözést”, azaz a híreket : újságíró, tanár, stb.

 

RÁK: kedvelt növény a fehér liliom és a fehér rózsa, fa tekintetében a nedvdús babér kerül előtérbe. Augusztusban, szeptemberben ültetik el és „termést” júniusban, júliusban hoz. A laza szerkezetű talajt kedveli, aminél fontos a jó vízelvezetés. Nem csupán a falusi kertek dísze, de legszebben ott virít, ahol évek óta háborítatlanul nőhet kénye-kedvére.

Egy ember életében mit is jelent, mint növekedési jelkép? A víz mindig a szeretetet jelképezi, ami  szabadon „áramlik”, mondjuk úgy „lazán”. Fontos momentum nála, hogy ne kelljen szerepet játszania abban a környezetben ahol él. „Kiolvasható”, hogy koloniális típus – falusi, vagy virágos városi környék a fő élettere – nyáron valósággal kivirul, majd nyár végén újratöltődik.

 

 OROSZLÁN: növényei azok, amelyek a napos helyeket szeretik. Kész a válasz, a napraforgó! Fa tekintetében pedig a pálmafa számára a növekedést jelentő szimbólum. Tömegben csak akkor fejlődik, ha sok csapadékot kap. Nagy szív alakú levelei vannak. Éghajlat tekintetében igényes. Már a pálmafa puszta látványa is egzotikus, mediterrán hangulatot teremthet. Igazi dísznövény, nem lehet nem észrevenni egy lakásban. Irodahelységben gyakori, de sok szórakozóhelyen is megtalálható.

Ember tekintetében (is) fontos, hogy mindenki lássa őt!  Örömmel tölt el bennünket, mosoly kerül az arcunkra, ha elmegyünk egy napraforgó liget mellett. A víz itt is jelentős szerepet játszik – szeretet van – hálás, sőt ragyogó színben pompázik emberünk. Nagy a szíve, mint a napraforgó levelei. És – fényezés nélkül – el kell ismernünk, a nem mindig szerethető környezetben, mint növény „feldobja” a hangulatot… ő is.

 

SZŰZ:  esetében a lassan növő számít! A szarkalábot és a búzavirágot e jeggyel „társítják”. Virágait június és  szeptember között hozza,  nem kapkodja el a dolgot. A fa esetében, a makk termést adókat sorolják ide, így a bükk és a tölgy az iránytű. Tavasszal ültetik, rendszeresen öntözni kell, májustól  augusztusig virágzik! A fiatal tölgy kérge még sima, később finom barázdák jelennek meg rajta, a vesszői kopaszok. Ágai messze szétterülnek – a pontosság kedvéért!

Ember esetében az egyik – mint a többi Föld-elemű - lassan fejlődő egyed. Megfelelő nevelés esetén -  nem kapkodják el sem a szülei, sem a nevelői, de jó maga sem a dolgokat - kiváló példánya az emberi fajnak. Minden bizonnyal ezzel a „kéreg” dologgal függ össze, hogy sokáig fiatalosak maradnak, majd utána egy kissé megkérgesednek. A kopasz dolgot azért emeltem ki, mert sok Szűz jegyű emberre jellemző az erős hajhullás, a folyamatos stressz következményeként!

 

MÉRLEG: gazdag virágzatú dísznövények, így nem is kérdés, hogy a százszorszépet melyik csillagjegy alá kell sorolni. A fa tekintetében – mint a Bika jegyűnél  a „közös” Vénusz miatt – a ciprusfa, és a kőris. Köztudottan  nagy a fényigényük. Ritka példányú fatípus, s akinek jó a szeme az könnyen felfedezheti kecsességét  a többi állományban „elvegyülve” is. Általában a „betegeskedő” fekete fenyő mellett képes tért hódítani, vagyis üde folt ott, ahol elhalni látszanak a dolgok.

Emberben állatövi jegyek Marylin Monroe-je, vagy Alain Delon-ja, a százszorszép valóban illik ezekre az „alakokra”. Kétségtelen, kora tavasszal az  e típusú ember üde foltként van jelen az életünkben, valóságos cukor falat. A virágzása előtt ehető, vagyis télen is, de az elvirágzás után mérgező (tud lenni)!

 

 SKORPIÓ : ide soroljuk a bogáncsot, és a muskátlit, de a galagonya is ide van „berendelve”! Őket könnyű nevelni és szaporítani. Muskátlinál maradva tavasszal és kora nyáron nyílik. Átlagosan meleg nappalok, hűvös éjszakák szükségesek itt. Alaposan meg kell öntözni, majd hagyni a földjét kiszáradni. Télen mértékkel öntözzük, a földje éppen, hogy nedves legyen.

Emberben máris feltűnik mindenkinek, hogy élettere a végletek. Olyan fekete-fehér, vagy igen-nem, köztes megoldás nincs. Kitűz egy célt, arra nevelődik – jól megtanulja – és amint eléri, otthagy csapot-papot, és újra hallatlan lelkesedéssel hozzálát egy másikhoz. Ha valaki azt hinné, hogy ezt nem élvezi, az téved! Az a célja, hogy az életet, ennek-annak minden percét kiélvezze, itt is, ott is.

 

NYILAS: esetében testes, nagy törzsű fák, gesztenye pl., és virágként a gyermekláncfű a csúcs. Növekedés tekintetében is érdekes a „felállás”! Évelő, vagyis „kiirthatatlan”, de a gyermekek számára kiváló játék is egyben, mert  repülőszőrös magja a szabadság élményét kínálja. Egyes  vidékeken kutyatejnek is nevezik, de pitypangnak és barátfűnek is titulálják. (Megjegyzem : Magyarország Nyilas jegyű ország!)

 Ember tekintetében, ha valaki ebből készít fejdíszt – ki gondolná – azzal az örök optimizmusát nyilvánítja ki, továbbá, a barátság megszakíthatatlanságát az emberrel és az állatokkal (kedvenc állata a kutya, a ló, stb.). Születetten az örök jó tanító és tanuló, mert számára az ifjúság örök, ezzel együtt a sport is, mert „kikaparja még a föld alól is a gesztenyét” - győzelmet , de veszteséget nehezen viseli (Trianon! pl.).

 

BAK:  számára az árnyékban is megnövő példányok az etalon, mint a moha, fa tekintetében a szilfa, ami már a görög és római mitológiában is megjelent, mint gyógyerő és gondozó! A moha védi a földet a gyors kiszáradástól, mert a vizet magába szívja; nem engedi, hogy a termőföldet a zápor a hegylejtőről lemossa. A vízben kevés él, némelyik a fa törzsét, másik egy-egy ócska faépületet lep el. A moha leginkább a mérsékelt és hideg vidéken terem, sőt megjelenik a leghidegebb sarkvidéken is.

Emberben azzal, hogy zord körülmények közt is valamit véd, óv, az lebeg a szeme előtt, hogy megbízhatónak tartsa mindenki (az is). Mondhatja más, hogy ezt-azt én nem csinálnám – nála ez erőteljesen pszichológiai tényező! Ilyen a lelki felépítése. Elutasít minden olyant, ami valami vagy valaki stabilitása ellen szól. Rendszeresség az életeleme, mindig ugyanott nő ki – a biztonságérzet a hajtóerő! De ezt szimbolizálja a szilfa is, amely „köztudottan” a legmasszívabb fajok egyike. Hegymászók is ebből készítik a csákányaikat, akár fel, vagy lefelé is indulnak  egy „társaságában”.

 

VÍZÖNTŐ: bizarr, magasba növő növények a favoritok, orchidea, aranyvessző pl., fa tekintetében a körte és az őszibarack uralja e jegyet. Nos, ezt a szép egzotikus növényt – gondoljuk csak végig - milyen lakásban fogjuk tartani, nevelni (ahogy önmagunkat, vagy éppen gyermekünket). Mint trópusi növény, az őserdő mélyén hozzá van szokva a neki megfelelő fényhez, a párához, és ha ezt nem tudjuk neki biztosítani, akkor a száraz meleg lakásban sajnos az orchideák elpusztulnak.

Emberként, egzotikus őserdei igényekkel nem minden esetben  élvezi  a környezetét. Akár a virág esetében is,  egy különleges bánásmódot igénylő lény. Kívülállóként éppen ezért kiváló segítő. Ahogy a növénynek, neki is találékonynak kell lennie, hogy túléljen dolgokat és biztosítsa önmagának azt, ami jár, és ahogy jár a természetes élet – motiváló erőket bújtat!

HALAK : esetében virágként a szegfű, és a nyírfa  az élő példa. Virág tekintetében „vadvirág”, vagyis egy nagy túlélő fajta. Vannak olyan fajtáik, amelyek csak a Pannon vidéken honosak (tartós szegfűk). Maga a nyírfa is fényigényes, de a talaj vagy klíma iránt viszont nincsenek különösebb igényei. Normál viszonyokat kíván, a kisebb szárazságot még el tudja viselni.

 

Emberanyagban egy őszintén együtt érző lény. A szemünk mindig megakad egy szegfűcsokor láttán, de e típus szeme is beszédes, illetve beszéltető tud lenni. Akár a nyírfa láttán, olyan érzésünk támad,  hogy a múltban mereng, ábrándozik – akadnak réveteg tekintetűek is – és a természetét szemügyre véve  megindító is tud lenni, ha akarjuk, ha nem. Fel kell, hogy tűnjön – önmagának, de másnak is – tehetségük és a kitartásuk üzenet értékű. Nem adja fel, nagy túlélő ez az ember. 

 

Önnek nincs más teendője, mint  elővenni a Növényvilág című könyvet, belelapozni és  egyszerűen lefordítani  emberi nyelvre. Lehet, hogy éppen ezzel indul be a növekedése, értelmet nyer a mindennapokban, mert ha a növényem  túlélte, akkor ezek után már én is. Mások megfigyelése pedig (gyermekünk pl.,) kincset érő is lehet, de akár másképpen közelíthetünk idősebb hozzátartozóinkhoz is.

 

Ismétlem: A Nap jegynek, vagy épp a Hold jegynek minden szó értelmet ad! Minden belülről ( ASC)„eleresztett” szó, vagy írás aranyat érő tud lenni annak, aki ért is a szóból!

Az írás Steiner Gergely szellemi tulajdonát képezi, amelynek részben vagy egészben való közlése a szerző engedélye nélkül tilos.

Továbbra is várom személyre szóló elemzések, horoszkópok megrendelését!

Információ: s.gergely@t-email.hu címen, vagy +36-30-9391-338

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.