A sorozat előző öt fejezetében a szeretetadás és szeretetkapás képességéről szóltam, nem hétköznapi megközelítésben. Szándékosan építettem egymásra az írásokat, és a helyenkénti átfedések is tudatosak...

Arról van szó, sántít nekem ez az evolúció! Nagyon úgy tűnik, hogy ráfogjuk a majomra - legyen egy jó napja neki is -, hogy agyaljon a sok leszármazott, hogy miért is jött le a fáról, miért hasonlítanak ránk, de úgy látom álmodik a nyomor…

Játékos kedvemben jegyről jegyre most a ruhadarabokkal példázva mutatom be, hogy amikor energiára van szükségünk, akkor „rájuk” (is) mindig számíthatunk. Javaslom, vegyék ezt csak egy játéknak, miközben van ennek komoly tanulsága is!

Játékos kedvemben, rendkívüli módon, jegyről jegyre most növényekkel  példázva mutatom be, miféle “növények” is vagyunk, rámutatva a  hasonlóságra …bántó és ártó szándék nélkül.

Játékos kedvemben, rendkívüli módon, jegyről jegyre állatokkal példázva mutatom be, miféle “vadak” is vagyunk, rámutatva a belső hasonlóságra, remélve hogy senki sem pironkodik azon, kiből, milyen "vadat" csináltam. Kijelentem, aki nem szereti az állatokat, az a másik embert, sőt, megkockáztatom, önmagát sem szereti!